A Belarusz Köztársaság legfontosabb adatai

Hivatalos neve

Belarusz Köztársaság

Alapterület

207 595 km2  

Lakosság

9,5 millió fő

Főváros

Minszk (1,9 millió lakos)

Államforma

Elnöki köztársaság

Elnök

1994 júliusa óta Alekszandr Lukasenko

Hivatalos nyelv

Belorusz és orosz

Legnagyobb városok (lakosok száma ezer fő)

Gomel (535); Mogiljev (380);Vityebszk (377); Grodno (368); Breszt (344);

Internet-penetráció

71,1% (CIA Factbook becslés)

Nemzetközi besorolások

Világbank Doing Business 2018 – 38. hely; Moody’s hitelbesorolás – B3; Standars&Poor hosszú távú hitelbesorolás – B; Standars&Poor rövid távú hitelbesorolás – B;

A belorusz gazdaság általános jellemzői

A Belarusz Köztársaság önálló állammá a Szovjetunió szétesését követően vált, ám Oroszországhoz a mai napig szoros gazdasági szálak fűzik. Alapító tagja a Szovjetuniónak, az 1960-as években indult meg a Belorusz SZSZK intenzív fejlesztése, ipara ezért is volt fejlettebb a többi tagköztársaságénál. A piacgazdaságra történő áttérést 1995-ben kezdte meg, de a magántulajdon részesedése mérsékelt, a legnagyobb vállalatok állami tulajdonban vannak. Az állam nem csak a gazdaságpolitika alakítója, de döntő mértékben tulajdonosa is. Az állam szerepe az ipari termelésben és a mezőgazdaságban meghatározó, a szolgáltatások területén jellemzőbb a magánvállalkozói réteg. Gazdasági értelemben a belorusz modell a szocialista piacgazdaság és a kapitalizmus sajátos keveréke. Az állam számos területen tulajdonosként van jelen, ugyan fokozatosan teret enged a piaci kapitalizmusnak, de igen erős állami ellenőrzés mellett.  Jelen van a piaci verseny, a csőd intézménye, a magánszektor, működik a tőzsde. A gazdaság fő alapelvei a teljes foglalkoztatottság elérése, az erős szociális háló fenntartása, a vidéki térségek kiemelt fejlesztése, a hazai termékek védelme importvámokkal és egyéb adminisztratív intézkedésekkel.

Belarusz 2010. január 1-től tagja az Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország tagságával létrehozott vámuniónak, majd 2015. január 1-től a vámunió magasabb szintű integrációját jelentő az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, melyhez csatlakozott Kirgizisztán és Örményország is. Az öt ország területére egységes vámtarifák érvényesek. A vámtételek 5-18% között mozognak. Az Eurázsiai Gazdasági Unió lehetővé teszi a vámunión belül az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását, így a tagok versenyelőnyt élveznek.

 

Közlekedés

Belarusz Európa legnagyobb tengeri kijáratok nélküli országa. Stratégiai fontosságú közlekedési csomópont, mely kelet-nyugat és észak-dél irányú közlekedési folyosókon keresztül kapcsolódik be a transzeurópai közlekedési hálózatba, a legrövidebb szállítási útvonalat biztosítva Nyugat-Európa és a FÁK országok között.  Területén évente 100 millió tonna európai áru halad át, melynek 90%-a  Oroszország és az Európai Unió közötti áruforgalom.

Nyersanyagok és energiahordozók

Nyersanyaga és energiahordozója kevés. Kőolajat 1964-ben találtak Belaruszban, területén még barnaszén- és tőzeglelőhely található. (A kitermelt kőolaj a fogyasztásnak mindössze 10%-át fedezi, a további szükséges mennyiséget Oroszországból szerzi be igen kedvező áron. Az így megvásárolt kőolajat re-exportálja vagy feldolgozza, és a kész kőolaj-terméket exportálja.) Egyéb nyersanyagokból egyedül kősó- és kálisó áll rendelkezésre jelentős mennyiségben és kiváló minőségben.  Az ország területének 40%-át erdő borítja, így jelentős a fakitermelése.

Ipar és mezőgazdaság

Gépipara teherautókat, speciális szállítóautókat, motorkerékpárt, mezőgazdasági gépeket és traktorokat gyárt. Vegyipara a kősó és a kálisó feldolgozására szakosodott. Tradicionális ágazata még a faipar és a papíripar, illetve jelentős a háztartási gépgyártása és a textilipara (világ termelésének 6,4%-a). Az ország a világ egyik vezető kombájn és traktor-exportőre. Legjelentősebb termékek: villamos berendezések, elektronikai és optikai műszerek, szállítójárművek (teherautók, traktorok, mezőgazdasági gépek, építő-, útépítő gépek, hűtőgépek, egyéb háztartási gépek). Részesedése a világ termeléséből: kombájn 17%; traktor 6%.

Kőolaj-feldolgozó kapacitása évi 18 millió tonna. Évente 6,5 millió tonna dízel- és 3,7 millió tonna benzin üzemanyagot állít elő. A világ „K” műtrágyatermelésének 16%-a belorusz, de gyártanak „N” műtrágyát is. Gumigyártása személy- és haszongépjárművekre gyárt köpenyeket.

Az ország jelentős mezőgazdasági bázissal rendelkezik, a burgonya és a rozs termésátlagai a legjobbak, termelnek még tavaszi árpát és búzát, illetve takarmányféléket. Fő ipari növénye a len, textilipara is erre épül. Az állattartás jövedelemtermelése meghaladja a növénytermelését. A mezőgazdaság is túlnyomórészt állami tulajdonban van, a megtermelt javak alig 2%-a származik a magángazdaságokból. A feldolgozóipar 30%-át adja az élelmiszeripar, dinamikusan fejlődő ágazat. Főbb ágazatok: tejipar, húsipar (az élelmiszeripari termelés 60%-a), cukorgyártás, édesipar, halfeldolgozás. Részesedése a világ termeléséből: burgonya 1,6%; tej- és tejtermék 1,4%. Az élelmiszeripara törekszik a teljes önellátásra, az importhányad mindössze 10%.

 

IT-szektor

Az elmúlt évek fejlesztési programjainak köszönhetően Belarusz a kelet-európai régió vezető országa lett az IT-ipar területén. Belaruszban 52 egyetemen évente 16 ezer IT szakember kap diplomát. Legerősebb piaci pozíciókkal az info-kommunikációs technológiák fejlesztése és bevezetése területén rendelkezik. Ezeket elsősorban a high-tech ipar számára fejlesztik, a mikro- és nanotechnológiától kezdve egészen a repülés- és űrtechnikáig. Az IKT ágazat exportja a 2005-ben még 14 millió dollár volt, ez 2016-ban már elérte a 845 millió dollárt. Ez a teljes szolgáltatási export 15%-a.

Külkereskedelem

A belorusz gazdaság nyitott, több mint 190 országgal van kereskedelmi kapcsolata. 2017-ben 5 legfontosabb külkereskedelmi partnerével bonyolította a külkereskedelmi áruforgalmának 69%-át. Meghatározó partnere Oroszország, külkereskedelmi áruforgalmának közel fele (43,9%) realizálódott keleti szomszédjával. 2017-ben a teljes áruforgalom a két ország között 32,5 milliárd dollár volt. A tavalyi évben a belorusz export 44,1%-a irányult Oroszországba, az import 57,2%-a származott Oroszországból. Exportja 2017-ben 29,212 milliárd dollár, importja 34,234 milliárd dollár volt.

 


Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

 


Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

 

Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal


Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

 

 

 

Aktuális helyzetkép

A 2017-ben megindult gazdasági konszolidáció idén is folytatódik, 2018 első hat hónapjában a GDP növekedése elérte a 3,9%-ot. Az elmúlt egy évben a reálbér-növekedés meghaladta a munkatermelékenység növekedési ütemét, ennek köszönhetően 10%-kal nőtt a háztartások fogyasztási kiadása. A banki hitelnyújtási kedv is javult, ami pozitívan hatott a befektetési hangulatra, 2018 első hat hónapjában 7%-kal nőt a befektetések reálértéke az előző év azonos időszakához képest.

A FÁK-országokon kívüli – így az EU-tagországokba – irányuló belorusz export növekedési üteme meghaladja a FÁK-országokba irányuló export növekedési ütemét. A bővülő exportteljesítmény ellenére a feldolgozóipar és az építőipar reáljövedelme 2018 első felében.

Az inflációt sikerült 6% alá szorítani, ami Belarusz esetében kimagasló eredmény.

A rövid távú kedvező külső folyamatok pozitívan hatottak Belarusz makrogazdasági stabilitására, de a külső versenyképesség növelését célzó strukturális változások hiányában csak átmeneti haladékot biztosítanak. A külföldi kereslet ingadozása és az állami tulajdonban lévő vállalatok strukturális hiányosságai gyengítik a növekedési potenciált. A belorusz gazdaság még mindig erősen függ a külső tényezőktől. Legnagyobb veszélyt a magas államadósság, az orosz gazdaság gyengülése, a nyersanyagok világpiaci árának csökkenése és a belorusz gazdaság lassú szerkezeti átalakítása jelentenek. Jelenleg Belarusz legfontosabb feladata, hogy olyan gazdasági reformokat hajtson végre, melyek lehetővé teszik a fenntartható gazdasági fejlődést, és csökkentik a külső tényezőktől való erős függőséget.

Alekszandr Lukasenko 2018 augusztusában jelentősen átalakította a kormányt, az új kormánytagok számára prioritásként a gazdaság modernizálást, hatékonyabbá tételét, a külkereskedelmi deficit csökkentését határozta meg. Kiemelt feladat az ipar és a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása mellett az IT-szektor fejlesztése.

 

Makrogazdasági mutatók

 


Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

 


Forrás: Belorusz Nemzeti Statisztikai Hivatal

 

Magyar-belorusz külkereskedelmi kapcsolatok

Legfontosabb kereskedelmi, áruforgalmi és befektetési kapcsolatainkat szabályozó megállapodások

  1. Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Belarusz Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén
  2. Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról
  3. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás
  4. Megállapodás a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara között

 

A Kormányközi Vegyes Bizottság alakuló ülése Minszkben, 2009. szeptember 9-11. között volt. A KKB legutóbbi (9.) ülésére Minszkben, 2018. november 5-6-án került sor.

Belarusz a 2017. évi adatok szerint Magyarország 55. (2016-ban 58.) kereskedelmi partnere volt, részaránya a teljes magyar kereskedelmi termékforgalomban 0,0882%. Importunkban (0,0722%-os részesedéssel) az 51., exportunkban (0,1029%-os részesedéssel) az 53. helyen áll.

 

2017-ben az előző évhez képest az export 8%-kal 116,7 millió dollárra, míg az import 15%-kal 75,3 millió dollárra növekedett. A teljes áruforgalom 10%-os erősödést követően 192 millió dollárt tett ki. A külkereskedelmi többletünk 3%-os romlást követően 41,3 millió dollárt tett ki.

 

 

Forrás: KSH

 

2017-ben Magyarország 3 legfőbb export terméke a gyógyszer, gyógyszerészeti termék (a teljes kivitelünk 34%-a), a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék (alapvetően hang, képek és más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló készülékek bázisállomása) (a teljes kivitelünk 15%-a), valamint a műanyag-alapanyag (a teljes kivitelünk 7%-a) volt.

 

 

Forrás:KSH

 

2017-ben Magyarország 3 legfőbb import terméke a speciális szakipari gép (alapvetően mezőgazdasági és erdei kerekes vontató) (a teljes behozatalunk 23%-a), a műtrágya (a teljes behozatalunk 15,5%-a), valamint a fa és parafa (alapvetően gömbfa, kérgezetten vagy négy oldalán durvára faragva is; hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa; rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló rétegelt faáru) (a teljes behozatalunk 13%-a) volt.

 

 

Forrás:KSH

 

A KSH adatai szerint a 2018. év első-hét hónapjában a magyar-belorusz külkereskedelmi áruforgalom az alábbiak szerint alakult: a magyar export az előző év azonos időszakához képest 41%-kal nőtt és 90,3 millió dollárt tett ki, az import 15%-os növekedés mellett 46,8 millió dollárra emelkedett. A külkereskedelmi mérleg pozitív, 43,4 millió dollár, itt a növekedés 85%.

 

Hasznos elérhetőségek

Belorusz Nemzeti Bank

www.nbrb.by

Export tevékenységben jogi segítséget nyújtó cégek:

www.jurcatalog.by/service/44592/ved-legal-advice#

http://counsel.by/

http://zapravo.by/

http://avrora-group.by/

http://www.ilat.info

Minisztertanács

www.government.by

Állami Vámhivatal

www.gtk.gov.by

Minisztériumok listája elérhetőségekkel

http://www.government.by/ru/departments/

A Belarusz Köztársaság teljes joganyaga

www.pravo.by

Kereskedelmi és Iparkamara

www.cci.by

Belorusz üzleti portál

www.bel.biz

Export tevékenységben könyvelői segítséget nyújtó cégek:

https://holamova.by/

http://profuchet.by/

http://trastaktiv.by/

http://bizstart.by/

Export információk

www.export.by

E-kereskedelmi felület

www.icetrade.by

Közbeszerzési platform

www.goszakupki.by

Árutőzsde

www.butb.by

Kiállítások, vásárok

www.belexpo.by

www.minskexpo.com