Tudományos és kulturális kapcsolatok

A kulturális kapcsolatok lényeges állomásai

TÁJÉKOZTATÓ
A BELORUSZ KULTÚRÁRÓL
A belorusz kultúra gazdag hagyományokkal bír: több évszázados fejlődése során a stílusok, irányzatok széles választékával büszkélkedhet. Eredeti építészeti és művészeti iskolákat, megismételhetetlen, egyedi zenei és irodalmi örökséget tud felmutatni. A belorusz művészeti alkotások állami felügyelet és védelem alatt állnak. A gyűjtemények múzeumokban, levéltárakban, könyvtárakban találhatók meg. A klasszikus belorusz zenei és irodalmi alkotások napi rendszerességgel szerepelnek a színházakban és koncerttermek repertoárjaiban. A kortárs belorusz kulturális élet nem csupán dinamikus, hanem rendkívül összetett is egyben. Évente egy sor képzőművészeti kiállítás, zenei, színházi és mozi fesztivál kerül megrendezésre.
Képzőművészet
A belorusz képzőművészet több évszázados fejlődése során a stílusok, irányzatok gazdag választéka alakult ki. A legnagyobb gyűjteménnyel a minszki Nemzeti Múzeum büszkélkedhet, amelyben folyamatosan kiállításokat, tárlatokat rendeznek. Jelentősebb gyűjtemények lelhetők fel még a vityebszki Képzőművészeti Múzeumban, a mogiljevi Megyei Szépművészeti Múzeumban és a polocki Szépművészeti Galériában.
Festészet
Belarusz hírnevét számos kiváló festőművész erősíti. A belorusz festészet a XIX. századtól rendkívül gazdaggá, szerteágazóvá vált - Joszif Oleskevics, Sztanyiszlav Zsukovszkij, Ivan Hruckij csak néhány név abból a több tucatból, akik világhírnévre tettek szert. Belarusz leghíresebb festője a vityebszki születésű Marc Chagall (1887). A múlt század nagy újítói közt az egyik legnépszerűbb, aki irányzatokhoz nem sorolható képein a jelenségek helyett azok emlékképét ábrázolta, álomszerű témáit gazdag színekkel és könnyed stílusban jelenítette meg. Vityebszk városában található Chagall szülőház-múzeuma, valamint a Chagall Művészeti Központ. Évente rendeznek nemzetközi Chagall emlékversenyeket.
Zeneművészet
A modern belorusz zeneművészet a hagyományok megőrzésére való törekvése mellett a modern stílust is képviselni kívánja. Híres belorusz zeneszerzők alkotásai a hazai és a nemzetközi repertoárokon egyaránt rendszeresen képviseltetik magukat. Belarusz leghíresebb zeneművészeti előadócsoportjai:
- Elnöki Zenekar
- Finberg Szimfonikus Zenekar
- Állami Akadémiai Szimfónikus Zenekar
- Sirma Állami Akadémiai Kórus
- Citovics Állami
- „Csisztij Golosz” Énekcsoport
- „Szjabri” együttes Jelentősebb zenei fesztiválok:
- „Belorusz Zenei Tavasz”
- „Minszki Tavasz”
- „Arany Sláger”
- „Nyeszvizsi Zenei Fesztivál” A Belorusz fesztiválok vezető rendezvénye a vityebszki „Szlavjanszkij Bazar” elnevezésű nemzetközi fesztivál.  

Színházművészet
A belorusz színházművészet évszázados hagyományokra tekint vissza, és a XIX-XX. századi vándorzenészektől, az udvari muzsikusoktól és zenekedvelők csoportjaitól ered. Napjainkban 28 állami színház és színházkedvelők társaságai működnek Belarusz szerte. Közöttük megtalálhatók a zeneszínházak, dramaturgiai színházak és bábszínházak is. A legjelentősebb színház a Nemzeti Akadémiai Nagyszínház és Balett, amely számos hazai és nemzetközi sikerrel büszkélkedhet. A belorusz színházi életben kiemelkedő szerepet játszanak a színházi fesztiválok, mint:

• Lisztapad nemzetközi alkotói színházi fesztivál; Rendszeres meghívottai magyar színházi műhelyek, mint TÁP, PROTON társulatok;
  - a breszti „Belaja Vezs”;
  - minszki „Panoráma” fesztivál;
  - minszki ifjúsági „Teatralnij Kufar”;
  - minszki nemzetközi bábszínházi fesztivál.
   

Filmszínház művészet
A filmszínház művészet Belaruszban az 1920-as évektől kezdett fejlődni. Belarusz Állami Filmszínház és Fotográfiai Igazgatósága, a „Belgoszkino” 1924-ben jött létre. 1928-ban az egykori Leningrádban hozták létre a „Szovjet Belarusszia” filmszínház stúdiót, amely képzőművészeti, dokumentum és tudományos-ismeretterjesztő filmeket alkotott. 1939-ben a stúdió Minszkbe költözött, 1946-ig „Belaruszfilm” néven működött. Az első belorusz film a Jurij Tarics által rendezett „Lesznaja bil” volt (1926). A második világháború alatt a belorusz filmalkotók elsőként tudósítottak a frontról. A belorusz filmalkotások napjainkban a dokumentumfilm és gyermekfilm kategóriákban arattak több sikert és a korábbi hagyományokra építve új fejlődési pályákat keres. 2012-ben Szergej Loznyic „Ködben” c. alkotása a cannes-i filmfesztivál FIPRESCI különdíjasa lett. Filmművészeti fesztiválok:
- „Lisztapad”  fesztivál; Rendszeres meghívottak magyar szerzői alkotások. 2016.-ban a fesztivál fődíját Fliegauf Bence „Liliom ösvény c. filmja nyerten el;
- breszti Belorusz Filmfesztivál;
- mogiljevi Nemzetközi Rajzfilm Fesztivál.
 

Irodalom
A belorusz irodalomnak több évszázados hagyományai vannak. Az ország legjelentősebb nyomtatott kiadvány gyűjteményével rendelkezik a minszki Nemzeti Könyvtár, amely gyűjti és rendszerezi a belorusz kiadványok köteles példányait is. A könyvtár 2006-ban megnyílt új épülete impozáns, gyémánt formájú modern építészeti alkotás, belorusz presztízs beruházás. A leghíresebb írók:
- Szimeon Polockij;
- Janka Kupala;
- Jakub Kolasz;
- Makszim Bogdanovics;
- Vaszil Bikov. Belarusz második világháború alatt elszenvedett súlyos veszteségei, az emberi szenvedések hosszú éveken keresztül vezető témát nyújtottak a belorusz irodalom számára. A művészeti ág szempontjából kiemelkedően fontos, hogy 2012-t Belaruszban a „Könyv Évének” nyilvánították.  

• 2014. Magyar kultúra napjai rendezvény Fehéroroszországban;
• 2014-től magyar nyelvi lektor dolgozik a minszki Nyelvészeti Egyetemen;
• Szvetlana Alekszijevics belorusz írónő kapta a 2015. évi irodalmi Nobel-díjat;
• 2017. Belorusz kultúra napjai rendezvény Magyarországon;

TÁJÉKOZTATÓ

A belorusz sportéletről

 Sportpolitika   A Belorusz vezetés - a szovjet időkből eredő hagyományokhoz híven - kiemelt figyelmet fordít a sport fejlesztésére és népszerűsítésére. Tradicionálisan legnépszerűbb sportágak a jégkorong és a labdarúgás. Politikai törekvés a sportolási lehetőség biztosítása minden állampolgár részére, ebből adódóan az oktatási intézmények zöme jól felszerelt tornateremmel, sportpályával rendelkezik.   Jelenleg Belaruszban több mint 26.000 sportlétesítmény található:
- 243 stadion
- 278 uszoda
- 5140 sport terem (edzőterem)
- 722 gyermekmedence (óvodás úszásoktatásra)
- 46 sportistálló
- 27 mesterséges jégborítással ellátott korcsolyapálya
- 12 212 egyéb sportpálya   

Olimpiai játékok   A történelemben először 1952-ben, Helsinkiben vett részt fehérorosz atléta az Olimpiai Játékokon, még a Szovjetunió csapatának tagjaként. Független államként először 1994-ben, Lillehammerben szerepelt Belarusz az Olimpián, azóta 87 olimpiai érmet szereztek a fehérorosz sportolók. A legutóbbi, londoni nyári olimpiai játékokon 12 érmet - köztük két aranyat és 5 ezüstöt - szerzett a belorusz olimpiai csapat és 26-ként zárta az országok rangsorversenyét. 

• 2017. II. Európai Olimpiai Játékok Fehéroroszországban;

Legnépszerűbb sportok  

Labdarúgás
A belorusz futball klubok 1991-ig a szovjet bajnokság különböző szintjein szerepeltek, legjobb eredményként a minszki „Dinamo” 1982-es országos bajnoki címét lehet említeni.   Belarusz függetlenné válását követően a labdarúgó klubok közül eddig a legnagyobb sikert a „BATE Boriszov” érte el: 2008-ben bekerült a BL1 csoportkörébe, ahol a „Real Madrid” (spanyol), a „Juventus” (olasz) és a szentpétervári „Zenit” csapataival mérkőzve 3-pontot elérve esett ki. 2012 folyamán a „BATE Boriszov” újból jogot kapott a BL-ben történő induláshoz (a kvalifikáció során többek között a Debreceni VSC-t búcsúztatta), majd a csoportkörben legyőzte a Bayern München, és a Lille csapatait is.   A belorusz labdarúgás nemzeti válogatott szinten kevés eredményt tud felmutatni. Annak ellenére, hogy a hivatalos nemzetközi ranglistán a 36. helyen szerepel, eddig még egyszer sem sikerült kijutnia sem Európa- Bajnokságra, sem világbajnokságra.   1 BL-bajnokok ligája - teljes nevén angolul UEFA (Union of European Football Associations) Champions League, egy európai klubcsapatok részvételével játszott labdarúgó-sorozat, mely évente kerül megrendezésre. Minden európai országból az elmúlt időszakban elért eredményeiktől függően indulhat egy, kettő, három, illetve négy klub (kivétel Liechtenstein, amely mivel nem rendez nemzeti labdarúgó-bajnokságot, csak az Európa Ligában indíthat csapatot). Az induló csapatok az adott ország bajnokságának megnyerésével (illetve második, harmadik, negyedik helyének elérésével) vívják ki a részvételt   A Bajnokok Ligája minden évben selejtezőkörökkel kezdődik, melyekből összesen négy kört rendeznek (bár a negyediket hivatalosan play-offnak, „rájátszásnak” hívják).A selejtezőkből 10 csapat (5 bajnok és 5 nem bajnok) kvalifikálhatja magát a csoportkörbe, ahova további 22 csapat az előző évi bajnokságban elfoglalt helyezésétől függően automatikusan bekerült. A csoportkörben nyolc négy csapatból álló csoportra osztják fel a résztvevőket. A csoportkörök során hat fordulót rendeznek, melyek alatt egy csoporton belül mindegyik csapat kétszer játszik mindegyikkel, egyszer otthon egyszer pedig idegenben.A csoportok első két helyezettje jut tovább a legjobb 16 közé, vagyis a nyolcaddöntőbe. A legjobb 16 között minden csapat két mérkőzést játszik (egy ellenféllel). A két találkozó góljai összeadódnak és az a csapat jut tovább a negyeddöntőbe, amelyik több találatot szerzett. A döntő már csak egy mérkőzésből áll, melyet a szezon elején már előre kiírt stadionban játszanak le. Rendes játékidő utáni döntetlen esetén itt is hosszabbítás, majd tizenegyes-párbaj dönt.
 

Jégkorong   Az egyik legnépszerűbb sportág Belaruszban. A Szovjetunió felbomlását megelőzően több belorusz csapat is játszott a legfelsőbb divízióban (Szpartak Minszk, Torpedo Minszk, Dinamo Minszk). Jelenleg a belorusz jégkorong-bajnokság nyílt bajnokságként működik, amelyben belorusz csapatok mellett Lettország és Ukrajna klubcsapatai szerepelnek. A belorusz klubcsapatok rendszeres szereplői a KHL2-nek, ahol napjainkig a legjobb eredményt a „Junoszty” csapata produkálta, ezüstérmet nyerve a 2009-2010 évadban. A belorusz jégkorong válogatott a nemzetközi ranglistán az előkelő 10. helyen szerepel. Rendszeres szereplői az A-csoportos világbajnokságoknak (1999-2010 között csak 2002-ben nem voltak ott) és az Olimpiai játékoknak (1998, 2002, 2010), bár dobogóra állniuk még nem sikerült.   A sportág kiemelkedő eseménye lesz a 2014. évi A-csoportos világbajnokság, amelynek 2014. május 9-25 között Minszk ad otthont. 2KHL-kontinentális jégkorong liga, (KHL - Континентальная Хоккейная Лига) egy nemzetközi jégkorong-bajnokság, a National Hockey League európai párja. 2008-ban alapították. 2009-ben a legerősebb európai bajnokságnak rangsorolták.   A bajnokságban öt ország 24 csapata szerepel - Belarusz (1 csapat), Kazahsztán (1 csapat), Lettország (1 csapat), Oroszország (20 csapat), Szlovákia (1 csapat). Mivel a legtöbb csapat orosz, így a játékosok nagy része is ebből az országból kerül ki, ők teszik ki a bajnokság játékos állományának háromnegyedét. A fennmaradó 26 százalékon nagyrészt kelet-közép-európai jégkorongozók osztoznak, azonban egyre több kanadai és amerikai szerepel a ligában.   Az alapszakasz alatt minden klub 56 meccset játszik: négyet minden saját divízióbeli csapattal (összesen 20), kettőt pedig az összes többi csapattal (összesen 36). A 2009-10-es szezontól kezdődően a bajnokságot az NHL mintájára keleti és nyugati főcsoportra osztották, a hatalmas távolságok elkerülése végett. A legjobb nyolc-nyolc csapat kvalifikálja magát a rájátszásba. Itt mindkét főcsoportban negyed- és elődöntőt, valamint döntőt is rendeznek, majd a két főcsoport győztese vív meg a bajnoki címért, csakúgy, mint az NHL-ben. A bajnokcsapat a Gagarin-kupa birtokosa lesz. Ha a győztes esetleg nem orosz, akkor is orosz bajnoknak tekintendő.