Gazdasági kapcsolatok

GAZDASÁGI HÁTTÉRANYAG
a magyar–belorusz kapcsolatokról és a Belarusz Köztársaságról

Forrás: IMF (becsült adatok, KSH)

Az ország magyar elnevezése Fehéroroszország, ezt írja elő jelenleg a magyar helyesírási szabályzat által megjelölt Földrajzinév-bizottság testülete. A belorusz fél többször kezdeményezte, hogy az országnevet Belarusz Köztársaság vagy röviden Belarusz formában használjuk, mivel a Fehéroroszország nem pontos fordítás. A diplomáciai kapcsolattartában ezért a Belarusz Köztársaság vagy a Belarusz az elfogadott megnevezés.

Nyelvhasználat

Az országban a belorusz és az orosz nyelv is hivatalos nyelv. A lakosság 91%-a oroszul beszél. A belorusz nyelv keleti szláv nyelv, az ősszláv nyelvből fejlődött ki a rutén nyelven keresztül. Az ószláv nyelv hatása mellett, főleg a lengyel nyelvből kölcsönzött szavak jellemzőek.  

A belorusz gazdaság általános jellemzői

A Belarusz Köztársaság önálló állammá a Szovjetunió szétesését követően vált, ám Oroszországhoz a mai napig szoros gazdasági szálak fűzik.  A piacgazdaságra történő áttérést 1995-ben kezdte meg, de a magántulajdon részesedése mérsékelt, a legnagyobb vállalatok állami tulajdonban vannak. Az állam nem csak a gazdaságpolitika alakítója, de döntő mértékben tulajdonosa is. Az állam szerepe az ipari termelésben és a mezőgazdaságban meghatározó, a szolgáltatások területén jellemzőbb a magánvállalkozói réteg. Gazdasági értelemben a belorusz modell a szocialista piacgazdaság és a kapitalizmus sajátos keveréke. Az állam ugyan fokozatosan teret enged a piaci kapitalizmusnak, de igen erős állami ellenőrzés mellett. A Szovjetunión belül a Belorusz SZSZK-ra a végtermék gyártást bízták, ennek érdekében hatalmas gyárakat és a gyárakra telepített városokat hoztak létre, melyek mind a mai napig funkcionálnak. Az üzemek azonban mind a nyersanyagot, mind az energiát döntő többségében Oroszországból kapják.  Egészen 2019-ig a belorusz gazdaság meghatározó eleme volt  az Oroszországból mélyen a piaci ár alatt érkező szénhidrogénimport, melyet nyers vagy finomított termék formájában piaci áron nyugatra exportált.

Belarusz 2010. január 1-től tagja az Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország tagságával létrehozott vámuniónak, majd 2015. január 1-től a vámunió magasabb szintű integrációját jelentő az Eurázsiai Gazdasági Uniónak. Az öt ország területére egységes vámtarifák érvényesek, a vámtételek 5-18% között mozognak. Az Eurázsiai Gazdasági Unió lehetővé teszi a vámunión belül az áruk, szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását, így a tagok versenyelőnyt élveznek. Ezt az előnyét Belarusz a Szabad Gazdasági Övezet (SZGÖ) kialakításával igyekszik kihasználni. Az SZGÖ-k rezidenseinek adó- és vámkedvezményeket biztosítanak, illetve az itt előállított termékek vámmentesen szállíthatók az EGU többi tagországába. Ezt a lehetőséget számos EU-s állam kihasználja.

Nemzetközi besorolások

Világbank Doing Business 2020 – 49. hely; Fitch Rating adóskockázati besorolás – hosszú – és rövid távú -  B, stabil kilátással (utolsó értékelés: 2019. 11. 18.); Standars&Poor hosszú – és rövid távú hitelbesorolás – B, stabil kilátással (utolsó értékelés: 2019. 10.07.).

Közlekedés

Belarusz Európa legnagyobb tengeri kijáratok nélküli országa. Stratégiai fontosságú közlekedési csomópont, mely kelet-nyugat és észak-dél irányú közlekedési folyosókon keresztül kapcsolódik be a transzeurópai közlekedési hálózatba, a legrövidebb szállítási útvonalat biztosítva Nyugat-Európa és a FÁK országok között. Területén 2019-ben 427,8 millió tonna áru haladt át[4].

Nyersanyagok és energiahordozók

Nyersanyaga és energiahordozója kevés. Kőolajat 1964-ben találtak Belaruszban, területén még néhány barnaszén- és tőzeglelőhely található. (A kitermelt kőolaj a fogyasztásnak mindössze 10%-át fedezi.) Egyéb nyersanyagokból egyedül kősó- és kálisó áll rendelkezésre jelentős mennyiségben és kiváló minőségben. Az ország területének 40%-át erdő borítja, így jelentős a fakitermelése.

Ipar és mezőgazdaság

Gépipara teherautókat, speciális szállítóautókat, motorkerékpárt, mezőgazdasági gépeket és traktorokat gyárt. Vegyipara a kősó és a kálisó feldolgozására szakosodott. Tradicionális ágazata még a faipar és a papíripar, illetve jelentős a háztartási gépgyártása és a textilipara (világ termelésének 6,4%-a). Az ország a világ egyik vezető kombájn és traktor-exportőre. A világon minden 10. traktor „Belarus” márkájú.  Legjelentősebb termékek: villamos berendezések, elektronikai és optikai műszerek, szállítójárművek (teherautók, traktorok, mezőgazdasági gépek, építő-, útépítő gépek, hűtőgépek, egyéb háztartási gépek). Részesedése a világ termeléséből: kombájn 17%; traktor 6%.

Az országban működő kőolaj-feldolgozók maximális teljesítménye 24 millió tonna kőolaj/év, több mint 600 féle terméket állítanak elő, de legjellemzőbbek a hagyományos üzemanyagok és a fűtőolaj. 2019-ben 18 millió tonna kőolajat dolgoztak fel Belaruszban, 10,5 millió tonna feldolgozott kőolajtermék és 1,6 millió nyers kőolaj került exportra. A világ „K” műtrágyatermelésének 17,2%-a belorusz, de gyártanak „N” műtrágyát is. Gumigyártása személy- és haszongépjárművekre gyárt köpenyeket.

Az ország jelentős mezőgazdasági bázissal rendelkezik, a burgonya és a rozs termésátlagai a legjobbak, termelnek még tavaszi árpát és búzát, illetve takarmányféléket, cukorrépát. Fő ipari növénye a len, textilipara is erre épül. 2019-ben 8,5 millió hektár volt Belaruszban a mezőgazdasági terület nagysága. Az állattartás jövedelemtermelése meghaladja a növénytermelését, legelőinek, szántóinak 20%-át azonban Csernobil szennyezte be. A mezőgazdaság is túlnyomórészt állami tulajdonban van, a megtermelt javak alig 2%-a származik a magángazdaságokból. A feldolgozóipar 30%-át adja az élelmiszeripar, dinamikusan fejlődő ágazat. Főbb ágazatok: tejipar, húsipar (az élelmiszeripari termelés 60%-a), cukorgyártás, édesipar, halfeldolgozás. Részesedése a világ termeléséből: burgonya 1,6%; tej- és tejtermék 1,4%. Az élelmiszeripara törekszik a teljes önellátásra, az importhányad mindössze 10%.

IKT-szektor

Az elmúlt évek fejlesztési programjainak köszönhetően Belarusz a kelet-európai régió vezető országa lett az IT-ipar területén. Nemzetközi összehasonlításban is magas az IKT-szektor hozzáadott értéke a belorusz gazdasághoz. Legerősebb piaci pozíciókkal az info-kommunikációs technológiák fejlesztése és bevezetése területén rendelkezik. Ezeket elsősorban a high-tech ipar számára fejlesztik, a mikro- és nanotechnológiától kezdve egészen a repülés- és űrtechnikáig. Az IKT ágazat exportja 2019-ban már elérte a 2,4 milliárd dollárt., ez a teljes szolgáltatásexport 20%-a. 2019-ben a Belorusz Statisztikai Hivatal adatai szerint a legnagyobb mértékben az IKT-szektor teljesítménye járult hozzá a növekedéshez (a GDP növekedés 50%-át adta). Kiemelkedő szerepet játszik ebben a Hi-Tech Park, ami Közép- és Kelet-Európa egyik legnagyobb IT-klasztere. A Hi-Tech Park adómentes Szabad Gazdasági Övezetként működik, összehasonlító elemzések szerint Európában a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a rezidenseknek.

Külkereskedelem

A belorusz gazdaság nyitott, több mint 190 országgal van kereskedelmi kapcsolata. Áruexportja 2019-ben 32,9 milliárd dollár volt (3%-os csökkenés az előző évhez képest), áruimportja 39,3 milliárd dollár volt (2,3%-os növekedés). A külkereskedelmi mérleg hiánya 6,4 milliárd dollár volt. Ez jelentősen romlott az előző évi 4,5 milliárd dolláros külkereskedelmi áruforgalmi hiányhoz képest.

A szolgáltatások külkereskedelmi forgalma 8,8%-kal nőtt 2019-ben és elérte a 15,4 milliárd dollárt. Ezen belül a szolgáltatásexport 9,3%-kal bővült és meghaladta a 9,6 milliárd dollárt. A szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának egyenlege pozitív, a többlet 3,8 milliárd dollár volt, ami kis mértékben nőtt a 2018-as eredményhez képest, amikor a többlet 3,4 milliárd dollárt tett ki.

Meghatározó partnere Oroszország, külkereskedelmi áruforgalmának közel fele (49%) realizálódott keleti szomszédjával. Az Oroszországgal szembeni belorusz külkereskedelmi hiány 2019-ben 8,4 milliárd dollár volt.

Belarusz 5 legfontosabb export partnere 2019-ben: Oroszország (a teljes export 41,2%-a), Ukrajna (a teljes export 12,6%-a), Nagy-Britannia (a teljes export 7%-a), Németország ( a teljes export 4%-a) és Lengyelország ( a teljes export 3,9%-a).

Belarusz 5 legfontosabb import partnere 2019-ben: Oroszország (a teljes import 55,9%-a), Kína (a teljes import 9,7%-a), Németország (a teljes import 4,4%-a), Ukrajna (a teljes import 4,3%-a) és Lengyelország (a teljes import 3,4%-a).

Belarusz kiemelkedő exporttermékei (2019)

• A világ 3. K-műtrágya exportőre, a világ „K” műtrágyatermelésének 17,2%-a belorusz.
• A világ 3. legnagyobb fűrészrönk exportőre, részesedése a világpiacon  7,4%
• A világ 3. legnagyobb vajexportőre, részesedése a világpiacon 8,1%.
• A világ 4. legnagyobb sajtexportőre, részesedése a világpiacon 9,2%.
• A világ 5. legnagyobb nyers len exportőre, részesedése a világpiacon 2,1%.
• A világ 5. legnagyobb sovány tejport exportőre, részesedése a világpiacon 4,8%.

Makrogazdasági mutatók

Turizmus

Belarusz egyre nagyobb figyelmet szentel a turizmus fejlesztésének. A kulturális, agro-, egészség- és aktív turizmus mellett kiemelt szerep jut az ipari turizmusnak és nosztalgia turizmusnak. Az ipari turizmus keretében a legnevezetesebb gyárak, ipari üzemek látogathatók, a nosztalgia turizmus leginkább az Izraelbe kivándorolt zsidók körében népszerű. Sokan térnek ide vissza, hogy megkeressék szüleik, nagyszüleik emlékeit, még élő rokonaikat. Megjegyzés: Simón Peresz, Izrael Állam 9. elnöke is a mai Belarusz területén született és nőtt fel. A gyógyvízkészletre és a gyógyiszapra épülő szanatóriumi hálózat a mai napig működik, természetes gyógytényezői még a tűlevelű erdők és a barlangterápia. Ez utóbbira a szoligorszki kálisó-bánya kitermeléstől elzárt részét használják.

Négy objektuma Világörökségi helyszín. Az igen gazdag és befolyásos lengyel Radziwill család által épített kastély és annak a parkja Nyeszvizsben. A 16. században épült miri várkastély. Lengyelországgal osztozik a Belovézsai-erdő Nemzeti Parkon. Ez az egyike Európa utolsó fennmaradt őserdeinek. Belarusz 9 másik országgal is osztozik a Struve földmérő vonalon. A német csillagász, Struve, az 1800-as években alakította ki. Csillagászati helymeghatározással alakította ki a földmérő vonal mérési pontjait. Akkor még csak Oroszország és Svédország területén, később ez a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig lett kialakítva 2820 km-en keresztül.

Magyar–belorusz gazdaságdiplomáciai kapcsolatok

A Magyar–belorusz Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság (KKB) alakuló ülése Minszkben 2009. szeptember 9-11. között volt. A KKB legutóbbi (10.) ülésére videokonferencia keretében 2020. május 27-én került sor.

Magyar társelnök: Vargha Tamás polgári hírszerzésért felelős államtitkár

Belorusz társelnök: Oleg Kravcsenko külügyminiszter-helyettes

Főbb együttműködési területek: kereskedelem és gazdaság; befektetés; építőipar; mezőgazdaság; vízgazdálkodás; oktatás; kultúra; fővárosok és régiók közötti együttműködés; turizmus és sport; tudomány és technológia; metrológia és akkreditáció.

Legfontosabb kereskedelmi, áruforgalmi és befektetési kapcsolatainkat szabályozó megállapodások

1. Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Belarusz Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén
2. Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról
3. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között gazdasági együttműködésről szóló Megállapodás
4. Megállapodás a Magyar  Kereskedelmi és Iparkamara és a Belorusz Kereskedelmi és Iparkamara között

1. Megállapodás Magyarország Kormánya és a Belarusz Köztársaság Kormánya között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről (hatálybalépésének napja 2019. szeptember 28.)

Magyar–belorusz külkereskedelmi kapcsolatok

A KSH adatai szerint a 2019-ben a magyar–belorusz külkereskedelmi áruforgalom az alábbiak szerint alakult: a magyar export az előző év azonos időszakához képest 13%-kal csökkent és 115,4 millió dollárt tett ki, az import 6%-os visszaesés mellett 75,3 millió dollárra csökkent. A két ország közötti külkereskedelmi áruforgalom 190,7 millió dollár volt, ami 11%-kal alacsonyabb a 2018-as eredménynél. A külkereskedelmi mérleg pozitív, 40 millió dollár, a külkereskedelmi mérleg 2019-ban 24%-kal gyengült.

2019-ben Magyarország 3 legfőbb export terméke a gyógyszer, gyógyszerészeti termék (a teljes kivitelünk 44,6%-a),  a villamos gép, készülék és műszer, ezek villamos alkatrésze (a teljes kivitelünk 6,5%-a), valamint a gumigyártmány (a teljes kivitelünk 5,2%-a) volt.

2019-ben Magyarország 3 legfőbb import terméke a szerves vegyi termék (a teljes behozatalunk 16,3%-a), a parafatermék és fatermék (bútor nélkül) (a teljes behozatalunk 13,4%-a), valamint a speciális szakipari gép (a teljes behozatalunk 12,3%-a) volt.

Az export csökkenése javarészt a műanyag-alapanyag kivitelének 63%-os (-4,6 millió dollár), az általános rendeltetésű ipari gép és berendezés 42%-os (-3,3 millió dollár) és a  híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék 70%-os (-12,5 millió dollár) visszaesésének köszönhető.

Forrás: KSH